|
|
1/4. oldal
Arany János 1861-ben nagyra hivatott, mégis rövid életű folyóiratot indított útjára. A borítólapon ez a cím állt: Szépirodalmi Figyelő. Ha valaki az azonos címet viselő lapot kezébe veszi, joggal szeretne feleletet kapni arra a kérdésre, hogy miért élesztik fel ezt a patinás nevet ma – halvány allúzió ez, vagy – itt és most – elképzelhető szorosabb kapcsolat is az Arany által elképzelt, megálmodott gondolattal. Egyáltalán: szükség van-e manapság tallózó szépirodalmi folyóiratra? Az, hogy Ön, kedves Olvasó, kezébe vette lapunkat, mindenesetre egyfajta válasz, sőt szavazat az aranyi gondolat mellett. Kérem, helyezze magát kényelembe, teremtse meg az elmélyült olvasáshoz szükséges feltételeket (ehhez egy villamoson elcsípett ülőhely vagy a reggeli kávé mellett való töprengés is megfelelő alkalom lehet), és tekintse át, mit kínál az irodalom, mit kínálnak ma Önnek az írók.
Ha valaki ma leveszi a polcról Arany János Összes műveinek XI. kötetét, és elolvassa, milyen indokok késztették lapindításra annak idején „nemzeti klasszikusunkat”, meghökken gondolatainak aktualitásán. Az Arany által kijelölt cél, a „művelt irodalom” aligha van közelebb ma, mint akkor. „Szépirodalmi törekvéseinket folytonos figyelemmel kísérni” – határozza meg tömören a lap célját a beköszöntő Előrajzban az akkori szerkesztő, és ez – hisszük – ma is programként vállalható. Figyelő és figyelem egy tőről fakad; nem az irodalmi kultúrbíráskodás, hanem az elmélyült befogadás feltétele ez a két, egymásba kapcsolódó fogalom.
Meggyőződésünk, hogy az irodalom olvasása nem az irodalmárok kiváltsága. A magyar irodalmi életnek mégsincs olyan fóruma, amely bő kínálattal és az átfogó rendszeresség igényével szólítaná meg azokat, akik érdeklődéssel fordulnak a kortárs kultúra és művészetek felé. A napilapi kritika részlegesen, akadozva tölti be szerepét, és kikívánkozik alárendelt helyzetéből. Ember legyen a talpán, aki ennek ellenére eligazodik napjaink hatalmasra duzzadt és szerencsésen sokszínű kulturális közegében. A megdöbbentő számban megjelenő kötetek áttekintése gyakorta még a szakmabelieket is zavarba hozza.
|
